A szüleid szerelmének története (Az eredettörténeted)

Családtörténet-mesélés szülői veszteségben érintett gyerekeknek

Rosa Susanna Durao Nhancale
5 min readAug 2, 2020

A munkánk során nevelés szempontjából kikerülhetetlen dolgokra hívjuk fel azoknak a családoknak a figyelmét, akik veszteséget éltek át és kiskorú gyermeket nevelnek. Az ittmaradt felnőtt családtagokat tanítjuk arra, hogyan valósítsák meg azt a nevelési stratégiát, ami a veszteséget átélt gyerek(ek) világképét a számukra leginkább kedvezően módosítja. Ez a világkép arra összpontosul, hogy milyen módon lehet együtt élni az elveszített szülő emlékével, hogyan fedezheti fel önmagában egy óvodás is a saját erejét, ami abban segíti őt, hogy megküzdjön az érzelmi hullámvasútjával. Mindezt az foglalja össze leginkább, hogy mit jelent családnak lenni, családként kitartani és családként fejlődni érzelmileg (poszttraumás növekedés) traumatikus helyzetben?

A gyerekek a veszteségükkel kapcsolatos nehéz élethelyzetek sorát játékokon és történeteken keresztül értik meg, ezeknek tanító és iránymutató feladata van. A tudatos és egyensúlyban lévő felnőttek közelsége teremti meg mindehez azt a környezetet, amiben a gyerekek gyógyulni tudnak a szülő halála után bekövetkező gyászból.

A munkánk alapja a zene: azok a tudományos alapossággal kialakított zenei gyűjtemények, amik a kritikusra forduló élethelyzetek támogatására szolgálnak és a harmónia gyermekkét megtapasztalható élményeit aktíválják az idegrendszerben. De ez az írás most kicsit másról szól, mert nem a zene van a középpontban.

Egy szokás fontosságát mutatjuk be, ami nem elterjedt és nem feltétlenül közismert, egy gyerek számára mégis olyan, mint az eredettörténetek mindegyike: segít megérteni honnan származik az élete, honnan kezdődött a fontossága, honnan indult a törődés, ami mindig körülvette őt, hogyan született abba a családba, amiben él.

Egy gyermek (életének) eredettörténete a szülei szerelmének a története és ezt a történetet el kell tudni mesélni időről-időre úgy, hogy a gyerekek értsék azoknak a döntéseknek a sorozatát, amik ahhoz vezettek, hogy ők a világba érkeztek. 5 éves korban válik aktuálissá az ego olyan mértékű kiteljesedése, hogy a gyerekeket érdekelni kezdni, hogyan jött létre az életük és 1–2 évvel később, ezt követi a saját elmúlásukról szóló kérdéseik többsége.

Az eredettörténetek a számunkra fontos, veszteséget átélt és így (átmenetileg) egyszülőssé váló családok életében még egy célt szolgálnak: a mesélő élénken tartja az elhunyt szülő emlékét a gyerekben, sőt egy olyan életszakaszban idézi meg őt, melyben a gyerek még nem volt jelen.

A családdá válás története

A történetmesélés egyeseknek kiválóan megy, mások felolvasni szeretnek, megint más tagjai egy érintett családnak túlságosan fájdalmasnak érzik a viszaemlékezést és halogatják a memóriájukban való kutatást. De van néhány irányadó szempont, ami segíthet mindenkinek, aki mégis úgy dönt, hogy ebben a formában is segíti a család gyermekkorú tagjait a gyászuk feldolgozásában:

· Az itt maradt szülő írja le a saját történetét. Egyes szám első személyű nézőpontból szóljon az elbeszélés. Az írásmunka önmagában kedvez az “szerzőnek”. A szövegalkotás eltarthat hosszab ideig is, de váljon a heti rutin részévé.

· A leírt szöveg azért is jó, mert emléktárgy lesz belőle. Válasz egy strapabíró füzetet az íráshoz és írj szépen, hogyha a gyermeked elég nagy lesz ahhoz, hogy maga olvassa, megtehesse. Írhatod számítógépen is, de kedvezőbb a kézírás.

· Rajzolhatsz is, illusztrálhatod a szöveget, kezelheted a feladatot egy kreatív munkaként.

· Kérd meg a családotok többi tagját, hogy ők is gondolják végig a társaddal eltöltöt első éveket (beleértve a gyermeked csecsemő és kiskorát is) a saját nézőpontjukból és írják le ők is pl. egy-egy összejövetel rájuk tett hatását, aminek mindannyian a résztvevői voltatok.

· Az emlékkönyvek műfajában is megírható a történet (történetvezető kérdésekre válaszolva) de a szabad írás mindig jobban kedvez annak a szándéknak, hogy a szerző (itt maradt szülő) habitusa, életritmusa, világlátása, érzelmi attitűdje érvényesüljön a szövegben.

· Készíthetsz hangoskönyvet is a gyermekednek mindebből — ehhez hívd segítségül az Onilne-tudástárban lévő oktatóanyagot arról, hogyan tudsz a leghatásosabban hangban rögzíteni családi élményeket és hogyan tudod ezt feldobni zenei betétekkel, hogy ne unja meg a gyereked a felvételt akkor sem, ha sokat hallgatja.

· Ne téveszd szem elől, hogy egy kiskorú gyermeknek készíted a szöveget/felvételt, figyelned kell arra, hogy érthetően fogalmazz. Akkor éri el a célját a munkád, ha a gyermeked maradéktalanul érti mit szeretnél átadni neki.

· Ha csak 2–3 évet kell áthidalnod, akkor is ugyan olyan alaposságra van szüséged, mintha 10–12 évről van szó.

Az életem eredetének a története = A szüleim szerelmének a története

Szülőként kibonatkozik előtted egy lehetőség arra, hogy segíts a gyermekednek hosszú távon olyan események felidézésével, ami az ő életének az előzményeiként is megfogalmazhatóak. A találkozásotok, a elköteleződésetek, a választásaitok, a gyermekvállalásotok és a gyermeketekkel közös életetek minden részlete ehhez tartozik. Egy kisgyerek számára az idő nem értelmezhető. A múlt, a jelen és a jövő az ő életében felfoghatatlan távlatok, de egy történetbe ágyazva, amiben ő úgy van jelen, mint egy főszereplő, akiért a mese keletkezett, minden sokkal világosabb.

A zene és a történetmesélés, mint mentálhigiénés csúcsteljesítmény

Jelentős dolog elmesélni egy szerelem személyes történetét írói szabályok követése nélkül is, a gyászban, gyerekek számára úgy, hogy nem tudod, hogy átélsz-e még hasonló érzéseket. Mivel az alapítványunk a zenehallgatási élményekbe ágyazza a gyászfeldolgozás gyermekkori mozzanatait, ezért a szülő számára a történetszövéshez is terveztünk egy zenei gyűjteményt és a gyerekek számára a történet befogadásához is. Ha hangoskönyves formátumot választasz, akkor pedig megtanítunk arra, hogy a hangokká változtatott szöveg közé hogyan illessz zenét te magad.

A munka a te részedről mentálhigiénés csúcsteljesítmény, ami vitathatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy új alapokat tudj teremteni az életednek, amikor eljön az ideje. A gyászban töltött időben fontos élmény a szellemi és érzelmi teljesítmény megélésének minden formája. Tekintheted a családotok történetének maradandó formába öntését kihívásnak, írásmunkának, mesélő tevékenységnek, önterápiának, támogató segítségnek a gyermeked felé, kreatív feladatnak és egy út végének, amiben az élményeid, az emlékezőképességed és a döntéseid igazán a sajátjaiddá válnak és közben megalkotsz a gyermekeid számára egy pótolhatatlan ajándékot és emléket.

Gondolkodj az életedről úgy, hogy ez a gyermeked életének az előzménye, az eredete, a forrása — minden döntéssel amit párként hoztatok, részben ahhoz járultatok hozzá, hogy ő élhessen. A mostani veszteséggel terhelt helyzet pedig azt hozta el, hogy a visszaemlékezésed megtanítsa őt az élet folytonosságára, a saját élete kitüntetett szerepére a családod történetén belül. A szülők megélt szerelmének hangsúlyozása tapasztalataink szerint azért fontos, mert ezt a történetet a gyerekek főszereplőként élik át, így az énjük részévé válhat a felismerés, hogy érdemes komolyan kötődni másokhoz. Ez később a legfontosabb tapasztalattá formálódhat bennük.

‘Az életem eredetének a története = A szüleim szerelmének a története’ című oktatási anyag minden tartozékával együtt az Orpheus- és az Ízisz-programban egyaránt, az Online-tudástár 5. moduljában érhető el, a ‘Biztonságos gyászút’ témakörben, 2020 őszétől. A komplex oktatási anyag hanganyagokat és videókat tartalmaz, írásnapló javaslatokat és zenei lejátszási listákat, valamint rengeteg tippet, ötletet és javaslatot a folyamathoz és a gyerekekkel való közös élményekhez.

--

--

Rosa Susanna Durao Nhancale

Founder of LivingWithoutTheMoon/Sun Foundation #researcher #musiccurator #philantropist I created special mental health innovation for kids